Az életkor előrehaladtával, vagy az élethelyzetek változásával bizony előfordulhat, hogy észrevehetően nem emlékszünk úgy dolgokra, mint azelőtt. Vannak, akik erre csak legyintenek: biztos a front, vagy „ma nagyon ideges vagyok”, vagy „éjszaka alig aludtam”, esetleg éppen annyit mond erre, hogy „én sem fiatalodom már”. Vannak azonban olyanok is, akik a probléma mögött komolyabb bajt sejtenek, és főképp, ha van/volt a családban Alzheimer kórban szenvedő rokon. Ilyenkor azonnal arra gondolnak, ők is erre az útra léptek. Pollák Ildikó, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelői neuropszichológusa szerint szerencsére sokszor nem ilyen súlyos a helyzet.

"Először is le kell szögeznünk, hogy az emlékezet a figyelmi kapacitás függvénye. Ha éppen egy nehéz élethelyzetben vagyunk, akkor többnyire az aktuális problémán jár az eszünk, és kevesebb figyelem marad a külvilág ingereire. Ha pedig annyira problémás a helyzet, hogy komolyabb szorongással is meg kell küzdenünk, akkor szinte biztos, hogy ez befolyásolja a mentális képességeinket, köztük az emlékezetet is. Sajnos, kialakulhat egy önmagát gerjesztő rossz kör: azt hiszem, hogy romlik a memóriám, emiatt is elkezdek szorongani, elkezdek a memória hibákra figyelni, egyre több hibát érzékelek, ettől egyre jobban szorongok, és már formálódik is a diagnózis: komoly baj van az emlékezetemmel. Azonban pusztán a terhelés növekedése is okozhat kapacitásbeli problémákat, és főképp, ha az életkorunk is előrehaladt - akkor a tempót már nem bírjuk úgy, lassul a reakcióidő, nem tudjuk úgy megosztani a figyelmünket, mint rég. Ez főképp azoknak okozhat gondot, akiknek fontos a teljesítmény, illetve a tempóját nem tudja hozzáigazítani az életkori lassuláshoz: a követelmények még a fiatalkoriak, de a test és az elme már nem olyan fiatal. Vigasztalásul azért megjegyezném, hogy a tapasztalatok azért sok mindenen átsegítik az idősebbeket is, ugyanis ezek által nem kell mindent elölről átgondolniuk, könnyebben kiszűrik a lényegeset a lényegtelenből, és több kidolgozott módszerük is van a megoldásra. Ha azonban valóban elbizonytalanodtunk memóriánkat illetően, érdemes lehet felkeresni szakembert, azaz neuropszichológust. A neuropszichológusnak vannak eszközei arra, hogy felmérje az emlékezeti teljesítményt, megállapítsa, hogy van-e komoly ok az aggodalomra, rávilágítson, hogy az emlékezeti folyamatok közül melyek működnek jobban, illetve melyek kevésbé, és hogy van-e figyelmi vagy egyéb más probléma a háttérben. Kiegészítő vizsgálatokat is javasolhat (pl. neurológiai vizsgálat, agyi képalkotó vizsgálat stb.) Sajnos idegsejteket nem tudunk kicserélni, tehát jobb emlékezetet sem tudunk varázsolni, de különböző gyakorlatokkal, stratégiákkal, segédeszközök használatával nagyon sokat lehet javítani a tényleges emlékezeti teljesítményen. Ehhez azonban a kliensnek is erőfeszítést kell tennie, elvégezni a házi feladatokat, és feladni azt az elvárást, hogy „olyan legyek, mint régen”.