A reumatológiai betegség a gerincet, prosztatát, szívet és a szemet is veszélyezteti

A közvélekedéssel ellentétben reumatológiai panaszokkal nemcsak az idős, hanem a fiatal korosztály is találkozhat. A Bechterew-kór kifejezetten a huszas, harmincas éveiben járó férfiakat veszélyezteti, amely a gerinc gyulladásával, a mozgás beszűkülésével járhat.

Hiába érint 100 ezer emberből kb. 130-at a Bechterew-kór, nagyon fontos a betegség minél korábbi felismerése, mert zömében fiatal férfiakat érint, akik körében hétszer gyakrabban fordul elő, mint a nők esetében. Dr. Sterba Gréta, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa elmondta, hogy a betegség örökletes is lehet, éppen ezért az érintett családtagjai is veszélyeztetettek.

 „A Bechterew-kór során a gerinc ízületei ismeretlen okból begyulladnak, amely csontosodással, a gerinc jelentős mozgás-beszűkülésével jár együtt. Gyakran érintettek lehetnek ezen kívül a csípő- és vállízületek, ritkábban egyéb ízületek is. Többnyire fiatal, 20-30-as éveikben járó férfiakat érint, akik erős, vagy mérsékelt, de tartós derék- és háti gerincfájdalomtól szenvednek” – fogalmazott Dr. Sterba Gréta reumatológus szakorvos.

Valószínűleg a Bechtewer-kórral állunk szemben, ha a háti- ágyéki- keresztcsonti szakaszon, vagy a szegycsonton, a mellkas elülső részén, a bordaporcok területén, illetve a sarkon állandósult, vagy makacsul visszatérő fájdalom jelentkezik. De kialakulhatnak különböző íngyulladások, az Achilles-ín duzzanata is.

Kezelése azért is fontos, mert ennek hiányában a gerinc mozgása erősen beszűkül, a fejfordítás, a hajolás, a csavarodó mozgások korlátozottá válnak, a gerinc előre görnyedt helyzetben elmerevedhet, megnehezítve ezzel például a közlekedést, az autóvezetést, a mindennapi életet. De kötötté válhatnak a csípőízületek is, ez pedig az állásban, járásban komoly nehézséget jelent. Veszélybe kerülhetnek a belső szervek: szemgyulladás, prosztata-húgycsőgyulladás, szív-érrendszeri elváltozások, gyulladásos bélbetegség alakulhat ki a Bechtewer-kór következtében.

„A panaszokra oda kell figyelni, és mielőbb fel kell keresni egy reumatológust, aki a fizikális vizsgálat mellett egy általános vérvételből, illetve képalkotói vizsgálatokból, így például speciális röntgenfelvételből, vagy MR-vizsgálat eredményéből állapítja meg a pontos diagnózist”- tette hozzá a reumatológus szakorvos.

A megfelelő gyógyszeres, illetve nem gyógyszeres kezelések kombinálásával ma már a betegség előrehaladása megállítható. Az a legfontosabb, hogy a beteg minél kevesebb fájdalommal, jó mozgásfunkcióval éljen. A kezelés alapját a legkisebb hatásos dózisban alkalmazott non-szteroid gyógyszeres terápia mellett a személyre szabott, mindennapos gerinc gyógytorna, illetve légzőtorna adja, ezek mellett nagyon jó hatású az úszás is. A Bechterew-kór esetében különböző fizioterápiás módszereket és fürdő kezeléseket is sikerrel alkalmaznak, amelyek a feszes izomzatot lazítják, a fájdalmat csökkentik.  Amennyiben ezekkel a terápiákkal nem érnek el számottevő javulást, lehetőség van biológiai terápia alkalmazására, amely valódi áttörést jelent kór kezelésében. Ezek a biotechnológiai úton előállított szerek célzottan, a gyulladást okozó különböző fehérjék szintjén fejtik ki hatásukat.

Van egy olyan ízületünk, amelyik működési zavaraival egyik szakma sem foglalkozik igazán, pedig sokaknak okoz kisebb-nagyobb problémát. Ez az ízület, pontosabban kettő, a kulcscsontokat köti össze a mellcsonttal. Jelentősége, hogy a váll ezen az egy ponton kapcsolódik a mellkasunkhoz, illetve a testünkhöz, ezért ha ez az ízület nem működik jól, a váll sem tudja ellátni megfelelően a funkcióit.

Fiataloknál előfordul, hogy az ízület nem elég erős, szalagjai lazák, ezért bizonyos mozdulatokra kificamodik, kellemetlenséget okozva ezzel az érintettnek. Ennek következménye, hogy a sportolás elmaradhat, a testnevelés alóli felmentés pedig csak tovább rontja a helyzetet. Felnőtteken a vállcsúcsra esés, rosszul gyógyult kulcscsonttörés, a megterhelő fizikai munka, esetleg sport okozhatja az ízület ficamát, hosszabb távon a degeneratív elváltozásaihoz vezethet, hasonlóan a jól ismert „csípőízületi kopáshoz”. Ez folyamatos panaszokat okozhat, az ízület felett nyomásérzékeny duzzanat jelentkezik, beszűkül a váll mozgása, csökken a fizikai teljesítőképesség. Orvoshoz járás, táppénz a következménye.

„Kifejezetten veszélyes formája a betegségnek, amikor már nem ép kulcscsonti-mellcsonti ízület a szervezet bakteriális gyulladásos folyamatai, gócai miatt (pl: tüdő, torok, fog) úgy elfertőződhet, hogy életveszélybe sodorhatja a beteget kritikus elhelyezkedése miatt. Ennek hátterében az áll, hogy közel van a nyak, a mellkasi szervek és könnyen tévútra terelhetik a diagnózist felállító orvost. Tünetei az ízület tájának rendkívül fájdalmas, gyulladásos duzzanata, valamint láz, levertség” – fogalmazott Dr. Görög János, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő mellkas specialista főorvosa.

A jó szakemberek és a korszerű vizsgálati eljárások azonban hiba nélkül meg tudják határozni a diagnózist. Sajnos a gyógyítása sem könnyű. Legjobb lenne a tönkrement ízületet kicserélni egy protézisre, azonban ez még várat magára. A lehetőségek között szerepel a konzervatív, pl: gyógyszeres kezelés, de a jól megtervezett és kivitelezett műtét az ízület számos megbetegedési formájában is megoldást jelenthet.

Az ultrahangos csípőízületi szűrővizsgálat bár nem kötelező a Magyarországon - amennyiben a tünetek nem teszik egyértelművé a szükségességét, - de a tapasztalat azt mutatja, hogy mindenképpen érdemes az elvégzése.

Az ultrahang segítségével sokkal nagyobb biztonsággal szűrhetők ki az egyelőre panaszt nem okozó fejlődési rendellenességek, elváltozások, mint az alap fizikális vizsgálattal. Csípőficam és egyéb ízületi deformitás esetén kiemelten fontos, hogy minél előbb kiszűrjék, diagnosztizálják, és elkezdjék a megfelelő kezelést a csecsemőknél. A néhány hetes korban észrevett ficam és egyéb csípőízületi rendellenességek általában mindig műtéti beavatkozás nélkül, egyszerűen és gyorsan gyógyíthatók.

Az ultrahangos vizsgálat a picik számára teljesen fájdalom- és mellékhatás mentes, ugyanakkor pontos képet nyújt az ízületek fejlettségéről és állapotáról.  A szakember, Dr. Holnapy Gergely gyermekortopéd szakorvos azt ajánlja, a kisbabát 6-10 hetes korában érdemes komplett csípőszűrő vizsgálatra vinni, ezzel is megakadályozva későbbi panaszok kialakulását.

A szédülés és egyensúlyzavar az egyik leggyakoribb panasz, amellyel az emberek szakorvoshoz fordulnak. Ez nem meglepő, hiszen az egyensúly hiánya jelentősen fokozza az elesés és a balesetek kockázatát, ami súlyos sérüléseket okozhat.

„A szédülés-érzésnek több változata is előfordul – mondja Dr. Vághy Beatrix, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő neurológus főorvosa. - Tapasztalhatunk forgó szédülést, imbolygó-ingadozó egyensúlyzavart, vagy akár zuhanó érzést is. Ezekhez szinte mindig társul egyéb panasz is, például bizonytalanságérzés, félelem, hányinger, izzadás. Amennyiben ezek a panaszok súlyosak és/vagy visszatérnek, mindenképpen szükséges szakorvost felkeresni. Más kísérő panasz is gyakran előfordul szédüléssel küzdő pácienseknél, például: erős fejfájás, zsibbadás, járási nehézség, beszédzavar vagy homályos látás. Ilyen esetekben mielőbb forduljon neurológus szakorvoshoz a probléma leggyorsabb kivizsgálása és kezelése miatt. Egyensúly-problémát és szédülést számos ok előidézhet, amelyet fizikális vizsgálat, kórelőzmény feltárás és képalkotó diagnosztika alapján neurológus szakorvos tud meghatározni.

Az egyensúlyhoz az agyba három forrásból számtalan információ érkezik: vizuális adatok a szemből, érző ingerek az idegrendszerből, valamint adatok a belső fülben található egyensúlyozó szervből. Probléma akkor alakul ki, ha egymásnak ellentmondó üzenetek érkeznek, vagy ha az idegrendszer nem tudja feldolgozni az adatokat, esetleg az érzőrendszer nem működik megfelelően. Ilyenkor egyensúlyvesztés, egyensúly-zavar, szédülés jelentkezik.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a szédülés kezelhető. A terápia minden esetben a szédülést kiváltó ok megszüntetésére irányul, ezért esetenként nagyon eltérő lehet.

Kezelési lehetőségek:

- gyógyszeres kezelés

- orvosi beavatkozás (ritkán műtét)

- speciális gyógytorna (Vestibularis torna)

- fizikoterápia

- stresszoldó gyógymasszázs

- életmódbeli változtatások: egészséges étkezés, fűszeres ételek kerülése, aktív mozgás vagy sportolás, megfelelő mennyiségű alvás.

Napjainkban egyre több ember küzd valamilyen lábfájdalommal, amelyek közül a sarok- és talpfájdalmat okozó izomhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb. Az ilyen jellegű panaszok lassan és nehezen gyógyulnak, és a megfelelő kezelés hiányában akár további egészségügyi problémák alakulhatnak ki. Van megoldás? Igen!

A fájdalom első jeleinél már ajánlott pihentetni, jegelni a lábat, azonban ha így sem csökkennek a panaszok, nem érdemes várni a szakorvosi vizsgálattal. A panaszokat konzervatív (nem műtéti) gyógymódokkal lehet orvosolni, azonban sajnos sok esetben a fájdalom makacsul nem múlik, vagy visszatér.

Az ilyen eseteknél ajánlott a speciális lökéshullám terápia, amely egy modern és természetes gyógymód a fájdalmat okozó gyulladás megszüntetésére. A kezelés során nagy erejű hanghullámok segítségével a bőrön keresztül továbbítunk energiát a szervezetbe. A hanghullámok által a kezelt területen vérbőség keletkezik, és a szervezet természetes öngyógyító mechanizmusa felgyorsul.

Mit érdemes tudni a lökéshullám terápiáról?

A lökéshullám kezeléseket ortopéd szakorvosi ajánlásra végzik egy speciális Swiss DolorClast® lökéshullám terápiás készülékkel. A készülék által keltett hanghullámok vérbőséget okoznak a kezelt területen, így a véráram gyorsabban szállítja el a problémás területen lerakódott, gyulladást okozó anyagokat. A hullámok keltette energia hatására az izmok és inak is ellazulnak, ezáltal csökken a fájdalom. A kezelés hatása a következő hetekben is folytatódik, hiszen a fokozott öngyógyító folyamatok nem állnak le.  A 15 perces kezelés ismétlése már 2-4 hét alatt tartós javulást eredményez.

A szakember, Dr. Hargitai Gergely ortopéd-traumatológus szakorvos szerint a speciális lökéshullám terápia 80%-os eredményességgel alkalmazható az alábbi problémák esetén:

• vállfájdalom
• csípőtáji fájdalmak
• sarokfájdalom, pl.: sarkantyú, csontkinövés
• talpfájdalom
• Achilles-fájdalom
• teniszkönyök
• golfkönyök
• sportsérülések, pl.: izomszakadás, izomhúzódás
• ugró térd
• krónikus, nehezen gyógyuló sebek

A felsorolt problémák általában az inak, izmok megerőltetése miatt, mozgás, vagy sportolás közben, vagy helytelen eszközhasználat következtében alakulnak ki. A szervezetben gyulladás, meszesedés és merevség jön létre, amely fájdalmat és mozgásbeszűkülést okoz.

Az első alkalommal egy részletes orvosi konzultáció történik, amely során kiderül, hogy a páciens esetében milyen eredményességgel és várhatóan mennyi idő után működhet a lökéshullám kezelés. A problémás terület meghatározása és vizsgálata után a területet megjelölik, valamint felkerül rá az ún. kontakt gél. Ez az anyag segíti a hullámok továbbítódását a bőrön keresztül a szövetekbe és csontokba. Végül a készülék segítségével bejuttatják a gyógyító hullámokat a problémás testrészbe. A kezelés során nem használnak semmilyen gyógyszert, így nincsenek nem kívánt mellékhatások. A kezelés a szervezet természetes öngyógyító mechanizmusát stimulálja, segíti a káros lerakódások és a meszesedés eltávolítását, felgyorsítja az anyagcserét, javítja a vérellátást, tágítja az ereket, fellazítja az izmokat és visszaadja az inak és ízületek rugalmasságát. 

Mindennapjaink során számos olyan foglalkozást, sportot űzünk, amelyhez elengedhetetlen kezünk használata, így az emiatt megjelenő problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő. A kézsérülések ellátása és fizioterápiás kezelése gondos odafigyelést és tervezést igényel a megfelelő gyógyulás érdekében. De milyen típusú problémák adódhatnak a kézfejen?

A traumás eredetű kézsérülések, mint például a kéz csontjainak ficama, törése esetén már a rögzítés ideje alatt fontos a rögzítésből kimaradt ízületek mozgatása az ödéma csökkentése miatt – vélekedik Káity Leila gyógytornász. Kézközépcsonttörés külső fizikai trauma esetén következhet be. Gyakori sérülés síelőknél, kontakt sportoknál és egyes labdajátékok esetén. Tünetei közé sorolható fájdalom, duzzanat, véraláfutás, korlátozott mozgás megtapasztalása. Minden esetben röntgenvizsgálat szükséges. A rögzítő kötés, sín, gipsz az elmozdulástól védi a csontrészeket, a gyógyulási idő alatt annak eltávolítása maradandó károsodással járhat. A várható gyógyulási idő hat hét, kéztőcsont törés esetén 12 hét is lehet, ezután következhet a fizioterápia. A rögzítés lekerülése után az érintett ujj(ak) fokozatos mobilizációja, majd a rövidült izmok nyújtása, és erősítése szükséges.

A kézízületi/csuklóízületi porckopás ellen már a fájdalom első megjelenésekor tehetünk, de legkésőbb a mozgáskorlátozottság észlelésekor érdemes gyógytornászhoz fordulni. Feltételezhető, hogy arra örökletesen hajlamos egyénekben valamilyen külső tényező (baktérium, vírus) olyan kóros immunológiai folyamatot indít el, amely következménye az ízületek károsodása lesz. A betegség lényegét az ízületi felszín gyulladásos burjánzása képezi, amely előbb a porcot, majd mélyebbre hatolva a csontot is károsítja, és a környező inak gyulladásával is társul. Ez a folyamat maradandó deformitásokat idézhet elő, szélsőséges esetben az inak el is szakadhatnak. Röntgen vizsgálatot követően fontos a gyulladás és az ezzel járó fájdalom csökkentése szájon át szedhető, illetve injekció formájában (akár direkt az ízületbe) adható készítménnyel. Emellett személyre szabott, a porc táplálását elősegítő, mobilizáló, erősítő gyógytornával lehet a porckopás folyamatát lassítani.

A ganglion egy jóindulatú ciszta, amely általában ízületek és ínhüvely környékén alakul ki. Leggyakrabban a csuklónál és a kézfejen jelenik meg ez a „dudor”, amely mérete a terheléstől függően változik. A ganglion lehet fájdalommentes, de van, hogy komoly fájdalmat, esetleg mozgásbeszűkülést okoz. Amennyiben nincsenek tünetei, vagy nem akadályozza a beteget a mindennapi tevékenységében, elég lehet a konzervatív kezelés: gyulladáscsökkentő szedése és pihentetés. Amennyiben ezek nem használnak, vagy erős fájdalmat és mozgásbeszűkülést okoz a csomó, esetleg nőni kezd, úgy a műtét javasolt. A ciszta eltávolítását általában egynapos sebészeten, érzéstelenítéssel végzik.
Ne kísérletezzen a ciszta megszúrásával otthon, mert súlyos fertőzést okozhat. Fizioterápiája általában kézsebészeti beavatkozást követően történik. A hangsúly kezdetben a csuklóízületi-és ujjfeszítő izmok mobilizálásán, erősítésén van, majd fokozatosan a hajlító izmok erősítését végezzük.

Az ínhüvelygyulladás első jeleinek észlelésekor már a fizioterápia elkezdése ajánlott a fájdalom csökkentése és a későbbi mozgásbeszűkülés megelőzése érdekében.  A kéz inainak túlterhelése, vagyis a monoton, sokszor ismétlődő mozgás ínhüvelygyulladást okozhat. Az úgynevezett konzervatív kezelés első lépése az ízület nyugalomba helyezése, rögzítése, amely történhet klasszikusan gipszsínnel, vagy műanyag rögzítővel, orthézissel. A lokális, nem szteroid-tartalmú gyulladáscsökkentő kenőcsök és tapaszok alkalmazását fizikoterápiával egészítik ki. Eredménytelenség esetén megoldást jelenthet a műtéti beavatkozás, amely során a beszűkült ínhüvelyt megnyitják és a felhalmozódott gyulladásos szövetet eltávolítják. Fontos az érintett terület pihentetése, majd a fájdalom megszűnését követően a fokozatos mozgatás és erősítés.

A Dupuytren-kontraktúrával a műtéti beavatkozást követően mielőbb szükséges gyógytornászhoz fordulnunk, hiszen a későn elkezdett gyógytorna hatása nem érvényesül annyira, mint a korai szakaszban. Ilyenkor a fizikoterápiás (ultrahang) kezelés és hegszövetmasszázs után kerül sor a rövidült izmok nyújtására, és erősítésére. A Dupuytren-kontraktúra egy olyan betegség, amely során a kézujj(ak) befelé görbül(nek). A behajlást a tenyér bőrét az alatta fekvő, erős kötőszövetes hártyához rögzítő rostok megvastagodása és megrövidülése okozza. Először a kötőszövetes hártyában csomók, göbök alakulnak ki, amelyek az ujjak irányába rendeződnek. Ezek a csomócskák kezdetben nem okoznak panaszokat, csak fogáskor válthatnak ki nyomásérzékenységet, később az érintett ujjak kinyújtása korlátozódik. A végső stádiumban az ujjak egy begörbült kényszertartásba rögzülnek, ez azt jelenti, hogy a páciens képtelen kiegyenesíteni ujjait. A betegség megnehezíti a mindennapi tevékenységek, így a vezetés, kézfogás, sportolás, tárgyak megtartásának elvégzését. A betegség lefolyása progresszív, az idő előrehaladásával az állapot romlik, sajnos fiatalabb betegek esetében gyorsabban, de a betegek körülbelül 10 százalékánál spontán javulás következik be.

A carpalis alagút-szindróma kezelés nélkül érzékkieséssel, szűnni nem akaró égő érzéssel és kisugárzó fájdalommal jár. Alagút szindrómáról beszélünk, ha valamely környéki (perifériás) ideg nyomás alá kerül az azt körülvevő inak, izmok vagy csontos csatornák által. A környéki idegek látják el érző és mozgató funkcióval végtagjainkat, ezért fontos, hogy az első tünetek jelentkezésekor forduljunk szakorvoshoz. Először az éjszakai órákban fájdalom és zsibbadás jelentkezik a nyomás alá került ideg által ellátott területen. Később a panaszok egyre gyakoribbá és zavaróbbá válnak, és már a nappali órákban is jelentkeznek. Kezelés nélkül a tünetek tovább erősödnek, érzékkiesés, szűnni nem akaró égő érzés és kisugárzó fájdalom lép fel. Gyógytorna kezelésében az időfaktor létfontosságú, hiszen a későn észlelt és kezelt szindróma izomgyengeséghez vagy izomsorvadáshoz is vezethet. Ezért fontos, hogy a csukló-és ujjak feszítő izmait mielőbb elkezdjük erősíteni, és kerüljük a tüneteket kiváltó helyzeteket.

Mozgásszervi betegségek állnak a halálozási lista harmadik helyén

Stressz, mozgásszegény, ülő életmód, a telefon, vagy a számítógép folyamatos nyomkodása – a fejlett civilizáció velejárói, amelyek nagy szerepet játszanak egyes egészségügyi panaszok kialakulásában. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő felméréséből kiderül, melyek azok a tünetek, amelyekkel a leggyakrabban fordulunk orvosi segítségért. Ezek nagy része azonban elkerülhető lenne tudatosabb életmóddal.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet két évvel ezelőtti jelentéséből is kiderült, a mozgásszervi betegségek és sérülések a harmadik helyen szerepelnek a hazai halálozási statisztikák listáján a keringési rendszer betegségei, illetve a rosszindulatú daganatok okozta életvesztések után. De melyek azok a panaszok, amelyek a leginkább jellemzőek a hazai lakosság körében?

A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő egy év, 2016. eredményei alapján állította össze azt a listát, amelyből kiderül, milyen mozgásszervi panaszokkal keresik fel őket a leggyakrabban.

A tíz leggyakoribb mozgásszervi panasz a BMM adatai szerint:

• nyak-, hát-, derékfájdalom
• vállfájdalom
• fejfájás
• térd fájdalom, térdszalag problémák, térdízületi porckopás
• csípőfájdalom, csípőízületi kopás 
• könyökfájdalom (többnyire tenisz- vagy golfkönyök)
• lúdtalp
• saroktáji fájdalom
• csecsemő csípőszűrés (elsősorban szűrővizsgálat céljából)
• kéz-, csuklófájdalom

Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos, orvos igazgató elmondta, a tünetek feltérképezése után kiderül, az esetek nagy részében a helytelen életmód okolható a panaszok kialakulásáért.

„A mozgásszegény, helytelen testtartással és sok üléssel járó életmód több mozgásszervi betegség kialakulásáért okolható, a tendenciák pedig azt mutatják, hogy egyre fiatalabb korosztályokat is érintenek. A derék-, hát- és nyaki fájdalom mögött ráadásul lehet gerincsérv, isiász vagy piriformisz szindróma is, kísérőjelensége lehet egy elviselhetetlen migrén a nyakizmokat érintő krónikus izommerevség miatt, de előfutára lehet csontritkulásnak is. Ugyancsak kialakulhat tenisz- és golfkönyök izomfeszülés és rövidülés miatt, vagy kézfájdalom a sok mobilozás, számítógépezés miatt. Nem lehet persze általánosítani. Minden panaszt ki kell vizsgálni manuálisan és képalkotó eszközök, így röntgen és MR segítségével. Az emberi testben minden mindennel összefügg, ha valahol megbomlik az egyensúly, a szervezet máshol kezd kompenzálni, kialakítva ezzel újabb problémákat” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos.

Hozzátette, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a rendszeres testmozgás – amely nemcsak sportolást jelent, ide tartozik a gyógytorna, vagy nyújtógyakorlatok végzése is -, hosszabb távon akár életet is menthet. Ugyancsak fontos a megfelelő, rostokban és vitaminokban gazdag táplálkozás, panaszok kezelése esetén pedig - alapos szakorvosi kivizsgálás után -, fizio- és fizikoterápia alkalmazása. A szakorvos szerint a mindennapi szokások kialakítása már gyermekkorban megkezdődik, ezért minél kisebb korban foglalkozzunk a mozgásfejlesztéssel. A szülő felelőssége, hogy a gyermeke felnőttkorban szeret-e majd mozogni: mutassunk jó példát, és olyan szabadidős programokat keressünk, amelyek során egész testünket átmozgathatjuk, lehetőség szerint a jó levegőn.

Különböző tabletták, eszközök ígérik az állapot javulását, vagy a teljes gyógyulást azoknak a betegnek, akik mozgásszervi problémákkal küzdenek. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológusa, gerincgyógyász szakorvos szerint azonban ezek túlzott használatával is ronthatunk az állapotunkon, így a kiegyensúlyozottságra hívja fel a figyelmet.

Fitball

Előny:

A gerincoszlop alsó részére, az utolsó ágyéki csigolya és a keresztcsont közötti szakaszra nehezedik a terhelés nagy része a mindennapok során. Ha nem elég erős a gerinc tartóizomzata és gyengék a mély-, illetve a hasizmok, idővel ez mozgásszervi panaszokhoz, derékfájdalomhoz, lumbágóhoz, legrosszabb esetben porckorongsérvhez vezethet. A fitball segít abban, hogy stabilizáljuk a gerincünk, a porckorongokra majdnem azonos nagyságú erők hatnak. Mivel a labda nem fix pontokon érintkezik a talajjal, törzsünknek folyamatosan mozognia kell ahhoz, hogy ne veszítsük el az egyensúlyunk, így állandó edzésbe tartjuk a hátunk és a mélyizmaink.

Hátrány:

Nem szabad egész nap rajta ülni, mert olyan fajta izommunkát követel meg az egész testünktől, amely megterheli hosszabb távon a gerincoszlopot. Maximum fél-egy órát javasolnék ezen az ülőalkalmatosságon. Célszerű a hagyományos széket és a fitballt folyamatosan váltogatni.

Térdeplő szék:

Előny:

Az ülő életmód az, amellyel a legnagyobb kárt okozzuk szervezetünknek, hiszen a széken meggörnyedve nemcsak gerincoszlopunk, hanem derekunk és vállunk is nagy igénybevételnek van kitéve. Az izmainkat folyamatosan mozgatni kellene, a kényszertartás ugyanis visszafordíthatatlan következményekkel járhat. A szék támlája azonban megtámasztja a törzsünk, és így elvégzi a szükséges munkát is. A térdeplő széken viszont eloszlik a felsőtestre nehezedő terhelés, hiszen egy részét az alsó végtagok veszik át. Ráadásul a testhelyzetből adódóan kénytelenek vagyunk egyenes testtartással, folyamatosan egyensúlyozva ülni, miközben szinte észrevétlenül erősítjük a gerincet tartó izomzatot éa tehermentesítjük a porckorongokat.

Hátrány:

A térdízületeket hosszú távú használat során nagyon megterheli, a térdízületi porcot ugyanis több órán át olyan nyomás éri, amely idővel károsodáshoz vezethet. Ebben is a mérsékletesség javasolt: napi 1-2 óránál többet ne használjuk, rendszeresen cseréljük a hagyományos és a térdeplő széket.

Gördülő talpú cipők

/A mellékelt fotó illusztráció!/

Előnye:

Gyógyászati segédeszközként jegyezték be őket ideahaza, és valóban vannak előnyei ezek használatának. Az instabil alátámasztásnak köszönhetően ugyanis javul a gerinc és az alsó végtag izomtónusa, vagyis erősödik az izomzat, finomul az egyensúlyérzék. A gördülő technika jóvoltából csillapodnak a talpat érő negatív behatások a talajhoz érve, így kímélhetjük az ízületeket is. Elsősorban térd-, csípő- és bokasérülések, illetve panaszok esetén szokták ajánlani.

Hátránya:

Napi 8-10 órán át, akár hosszú éveken keresztül hordva ezeket a lábbeliket kárt is okozhatunk a szervezetünknek, hiszen ízületi merevséget, csípő-, boka és térdpanaszokat is előidézhetnek.

Gerincöv

Előnye:

Derékfájdalmakra, gerincpanaszok esetén ajánlják a gerincöv használatát, mert megtámasztják a megterhelt területet, így könnyebbé válik a munkavégzés, vagy a sportolás. Megfelelő, kiegyensúlyozott teherelosztást jelent a porckorongokon és a gerincoszlop legjobban megterhelt ágyéki részén, miközben stabilizálja a törzset. Rövid távon enyhíti a fájdalmakat, hiszen leveszi a terhelést az izmokról.

Hátránya:

Hosszú távon elgyengíti az izmokat és már csak ennek viselésével tud majd a páciens bizonyos mozdulatokat elvégezni. Nem szabad a derekunkat, hátunkat ehhez hozzászoktatni, csak rövid ideig, napi 1-2 órát szabad viselni.

Térdrögzítő

Előnye:

Térdsérülések után ajánlják, maximum 4-6 hétig javasolt viselni a térdízület és a szalagok tehermentesítése, rögzítése miatt. Sportoláshoz és mindennapi viseletre is praktikus. Segít a porcsérülések megelőzésében, mozgásszervi panaszok kezelésében.

Hátránya:

Hosszabb távon az izomzat hozzászokik a rögzítéshez, nincs, ami mozgásra, munkára kényszerítené az ízületet és az izmokat, így ez a terület elgyengül. Csak akkor tanácsos ilyen rögzítőt viselni, ha igazoltan szalag-elégtelenség alakult ki, különben csak rontunk az ízület állapotán.

Egész testére hatással van, milyen cipőt visel!

A szakember szerint maximum 2 centis sarok az, amely tartós viselése ideális lehet és hosszabb távon nem okoz mozgásszervi, vagy neurológiai panaszokat. Sokan ugyanis nem gondolják, nemcsak boka-, térd, vagy éppen hátfájdalmakat okozhat a magas sarkú viselése, hanem akár fejfájáshoz is vezethet. A jó idő beköszöntével pedig különösen fontos, hogy milyen cipőt választ.

A jó idő beköszöntével előkerülnek szekrénybe kerülnek a csizmák, a bakancsok és előkerülnek a nyitott orrú cipők, szandálok, tornacipők, idővel a papucsok, az esti programokon pedig sok nő visel extrém magas sarkú cipőt. Ez azonban, ha nem figyel a kiegyensúlyozottságra, következményekkel járhat.

"A gyakori, extrém magas sarkú cipő viselésével megborítjuk a láb statikai szerkezetét, megterheljük a láb boltozatát, emiatt pedig túlterheljük a kettes, hármas, négyes lábközépcsontot. Ez idővel harántboltozat süllyedéshez és csonthártya-gyulladáshoz vezethet – mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa, gerincgyógyásza. – A talpunk párnás részén bőrkeményedés, idővel pedig fájdalom alakulhat ki. Mivel a magas sarokkal megemeljük az izmokat, hosszabb távon megrövidülhet a vádliizomzat és az Achilles-ín, ez pedig sarokfájdalomhoz vezethet."

A mindennapok során a testsúlyunk 1-1,5-szeres terhelését kell lábainknak elviselni, ezért sem mindegy, azok a cipők, amelyeket viselünk, mennyire tehermentesítik végtagjainkat.  Nemcsak az a fontos, mekkora rezgéscsillapítást képes elvégezni a cipő talpa, hanem az is, hogy milyen az orrkialakítása: szűk orrúban az ujjak összetorlódnak, amely harántsérüléshez, ujjgörbülethez, kalapácsujj, bütyök kialakulásához, csontkinövéshez vezethet.

"A folyamat nem fordítható vissza, éppen ezért fontos a megelőzés. Tavasszal és nyáron is úgy válasszunk cipőt, hogy mindenképp legyen benne alátámasztás. A sarkunkat is tartsa valami, különben a lábujjakat késztetjük túl nagy munkára. Egy napon belül akár többször is váltsunk cipőt. Az sem jó, ha teljesen lapos cipőt viselünk, hiszen a lábnak szüksége van némi megtámasztásra. Korrekciós talpbetét, harántemelő pelotta is segíthet, ha egy cipőt mindenáron viselni szeretnénk. Én az egy-két centis sarkú cipők viselését szoktam ajánlani mindennapi használatra" - tette hozzá az ortopéd szakorvos.

A mozgásszervi szakorvos szerint egy rossz cipő boka-, sarok-, térd- hát-, derékpanaszokat is okozhat, sőt, a magas sarkú viselése során nyaki izmaink megfeszülnek, amely miatt fejfájás is kialakulhat. Azon sem árt elgondolkodni, hogy egy papucs, egy saru, esetleg szandál sem nyújt megfelelő alátámasztást a lábnak, nem beszélve a higiéniai szempontokról: minél közelebb van a láb a földhöz, annál nagyobb az esély rá, hogy szennyeződésekkel találkozik. Ha bizonyos elváltozások már tapasztalhatóak, célszerű a folyamatot lassítani különböző segédeszközökkel, így például betét viselésével, éjszakára feltehet a lábára bütyökhúzó sínt, amely valamennyire korrigálja a lábdeformitást. Súlyos esetben viszont már csak a műtét segít. A gyógyulási idő ugyan sokáig tart, de már végleges megoldást lehet elérni.

A helyes testtartás megtartása minden korosztályban fontos. Gyermekek esetében mégis különös figyelmet igényel, hiszen egy fiatalkori hanyag tartásból gyakran alakul ki gerincferdülés, amely akár korai porckopáshoz, vagy porckorongsérvhez is vezethet. Figyelni kell a kockázati tényezőkre, a megoldásokra és a megelőzés fontosságára.

Megdöbbentő tény, hogy napjainkban már az óvodások 60%-ánál, a középiskolások 80%-ánál áll fenn valamilyen testtartásbeli probléma. Az ortopéd szakorvos szerint ez a fiatalkori hirtelen növés miatt tapasztalható, az izmok fejlődése ugyanis nem tudja megfelelő ütemben követni a csontok növekedését. A felborult izom-egyensúlyra azonban van megoldás. Mozgásterápiával, tornával már egészen kiskortól fejleszthetőek a tartásért felelős mélyizmok, így elkerülhetőek a későbbi mozgásszervi panaszok.

Szülőként a legfontosabb, hogy figyeljük a gyermek tartását ülés és járás közben - javasolja Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos, gerincgyógyász. A vállak és a csípő asszimetriája már a gerincferdülés tünetei lehetnek, amennyiben ezt észlelik, mindenképpen forduljanak gyermekortopéd szakorvoshoz szűrővizsgálat céljából.

A testnevelés, a testtudat kialakítása, a mindennapi mozgás és sport hozzájárul a gyermek megfelelő mozgásszervi fejlődéséhez. Kialakult probléma esetén pedig ajánlott mielőbb gyógytornász szakembert felkeresni, hiszen speciális gyermekgyógytornával az adott probléma visszafordítható.

Az alábbi videóban további információk hangzanak el a gerincferdülésről:  https://youtu.be/kR06M2ua9H0