Figyelemfelkeltő, edukációs kampány indult a háziorvosok felé fordulva a lágyrész szarkómák korai felismerése érdekében. Ortopéd szakorvosok szerint ugyanis a betegek többsége csak akkor kerül szakorvoshoz, amikor már a megfelelő, kombinált onkológiai és sebészi ellátás után sem gyógyítható hatékonyan a daganat. Két hazai intézmény összefogásával indult el a „golflabda-kampány”: egy golflabda segítségével szeretnék a szervezők érzékeltetni, mekkora tumorméret az, amely felett már nagy valószínűséggel rosszindulatú elváltozásról van szó.

A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának 15 éves tapasztalata szerint a végtagi lágyrész szarkómás betegek nagyon későn, és/vagy nem megfelelő kezdeti terápia után kerülnek ellátást nyújtó központba. Az ilyen típusú tumorok 60%-a végtagi elhelyezkedésű, 75%-a pedig mélyen, a végtag izomállományában, vagy az izmok között alakul ki. A lágyrész szarkómák az összes daganat 1-1,5%-át teszik ki, európai adatok szerint egymillió lakos körében 30 esetet fedeznek fel. Ennek megfelelően Magyarországon évente kb. 300 új lágyrész szarkómás daganatot diagnosztizálnak.

A rosszindulatú lágyrésztumor eleinte kisméretű, nem okoz fájdalmat. Előfordul ugyan, hogy lassan növekszik, de általában fél-egy év alatt eléri azt a kritikus méretet, amely felett már kombinált onkológiai és sebészi ellátással sem érhető el teljes gyógyulás, illetve a súlyos onkológiai szövődmények kockázata is megnő. Nyugat-európai adatok szerint a végtagi lágyrész szarkómás betegek 40%-a már előrehaladott állapotban, vagy korábban elvégzett elégtelen sebészi beavatkozás után jut el a végleges ellátást adó onkológiai centrumba. Magyarországon hasonló a helyzet: az első tünet és a diagnózis felállítása között átlagosan hat hónap telik el, az ideális azonban maximum két-három hónap lenne. A páciensek többségénél nem jelentkeznek panaszok, és ha el is mennek orvoshoz, többnyire más betegséggel, például izomhúzódással, vagy izomszakadással, hematomával, vagy a jóval gyakoribb lipómával, ganglion vagy Baker-cisztával kezdik el kezelni, ez pedig tovább lassítja a helyes diagnózis megszületését.

A fotón (balról) Prof. Dr. Szendrői Miklós egyetemi tanár és Dr. Moravcsik Bence Balázs 

 „A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikája 1980 óta foglalkozik mozgásszervi daganatok diagnosztikájával és sebészi kezelésével. Itt operáljuk és gondozzuk az elsődleges szarkómás betegek 80 százalékát, a végtagi lágyrész szarkómák esetében pedig minden harmadik páciens ellátását végzi a klinika. Csonttumor regiszterünkben több mint 6000, lágyrész szarkóma regiszterünkben pedig több mint 1200 esetet tartanak nyilván, amely más európai centrumokhoz képest is jelentős nagyságrend” – mondta Prof. Dr. Szendrői Miklós egyetemi tanár, az Ortopédiai Klinika igazgatója.

A korai felismerés szó szerint életbevágó, ezért a Semmelweis Egyetem Mozgásszervi daganatok Tanszékcsoportja és a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő közös akciót indított. A „golflabda kampány” ötlete Rob Grimer professzortól származik, aki több ezer golflabdát küldött szét Angliában, felhívva ezzel is a figyelmet a lágyrész szarkóma korai felismerésére. A tárgyválasztás szimbolikus, mérete a probléma nagyságára is felhívhatja a figyelmet. Ha ugyanis ennél nagyobb a daganat, akkor az nagy valószínűséggel már rosszindulatú. A kampányt a 30. EMSOS-kongresszus részeként hirdették meg, amelyre ellátogatott az ötletgazda, Rob Grimer professzor is, aki támogatta a magyarországi törekvéseket.

„A hazai kampánnyal az a célunk, hogy az ilyen típusú daganatos megbetegedések mihamarabb megfelelő ellátást kapjanak. Négyezer golflabdát juttatunk el egy levél kíséretében háziorvosoknak országszerte, a legtöbb esetben ugyanis ők találkoznak először ilyen jellegű panaszokkal. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégák az elváltozást lágyrész tumornak tartsák addig, ameddig képalkotói vizsgálatokkal be nem bizonyosodik ennek ellenkezője” – tett hozzá a hazai kampányt szervező Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő orvos igazgatója, Dr. Moravcsik Bence Balázs.